Tartalomjegyzék
Az álrókagomba (Hygrophoropsis aurantiaca), amelyet gyakran összetévesztenek az ehető sárga rókagombával, Közép-Európában is megtalálható. Fogyasztása nem ajánlott, mivel enyhén mérgező és kellemetlen gyomorpanaszokat okozhat, bár általában nem vezet halálos mérgezéshez.
Kedveli a savanyú talajt és elsősorban tűlevelű erdőkben, fenyvesekben fordul elő, de időnként vegyes erdőkben is megjelenhet. Főleg elhalt faanyagon, például tuskókon és korhadó ágakon nő, és gyakran található a talajhoz közel. Megjelenése nyártól késő őszig figyelhető meg, különösen csapadékos időszakokban.
Az álrókagomba főbb jellemzői
Az álrókagomba kalapja narancssárgás vagy világosabb, esetenként barnás árnyalatú, átmérője pedig 3-10 cm. A kalap kezdetben domború, később ellaposodik, sőt, tölcsérszerű formát vehet fel, hasonlóan a rókagombához. A kalap felülete bársonyos vagy kissé pelyhes lehet. Az alsó oldalán található lemezei sűrűn helyezkednek el, és szintén narancssárgák, de sokkal elágazóbbak, mint a sárga rókagombánál, ami az egyik megkülönböztető jellegzetessége.
A rókagomba világossárga, sárgás színű, tölcséres kalapjáról könnyen felismerhető. Kalapja fiatalon domború, később kissé tölcséressé válik, széle hullámos és szabálytalan. A kalap alján található, lemezekre hasonlító, lefutó redői szintén sárgásak, és a tönkig érnek, ami egyedi megjelenést kölcsönöz a gombának. Az átmérője általában 3-10 cm, tönkje pedig rövid és vastag. Illata enyhén gyümölcsös, barackra emlékeztet, ami segíthet a beazonosításában.
Az álrókagomba vitamin- és tápanyagtartalma
Az álrókagomba tápanyagtartalma alacsony, mivel nem fogyasztható biztonságosan, így rendszerint nem vizsgálják ilyen szempontból. Enyhe méreganyagokat tartalmaz, amelyek emésztőrendszeri panaszokat, például hányingert és hasi fájdalmat okozhatnak. Bár ezek a tünetek ritkán súlyosak, a fogyasztása emiatt nem javasolt.
Megkülönböztetése az ehető rókagombától
Az álrókagomba és a sárga rókagomba közötti különbséget több apró jellemző segíthet felismerni:
- Kalap és lemezek: Az álrókagomba kalapja világosabb és narancssárgásabb árnyalatú, míg a rókagomba inkább aranysárga. Előbbinek a lemezei elágazóbbak, és inkább lemezes formájúak, míg a rókagombánál ezek inkább redőszerűek és nem valódi lemezek.
- Lelőhely: Az álrókagomba gyakrabban nő fenyvesekben, míg a rókagomba többféle erdőtípusban is előfordul.
- Szag: A sárga rókagombára jellemző enyhe gyümölcsös illat hiányzik az álrókagombánál.
Érdekességek
Az álrókagomba kevésbé ismert, mint a rókagomba, de a gombaszedők számára fontos, hogy tudjanak róla, és felismerjék, mivel sokan véletlenül összetévesztik. Gyűjtés előtt érdemes a gombát alaposan megvizsgálni, vagy tapasztalt gombaszakértőt bevonni a biztonság érdekében.
Összességében az álrókagomba egy látványos megjelenésű, de mérsékelten mérgező gombafaj, amelyet az ehető rókagombával való hasonlósága miatt fontos gondosan megkülönböztetni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gomb%C3%A1k
Vissza a kategória cikkeihez